Olimpiai sportág a gyeplabda

        A Nílus völgyétôl az öt Balbir Szingig - a gyeplabda az egyik legôsibb és legillusztrisabb olimpiai sportág. A régészek a Nílus völgyében négyezer éves rajzokra bukkantak, melyek a gyeplabda ôsét ábrázolják. Ezeken az ôsi rajzokon ugyan még nyoma sincs szintetikus burkolatnak, fog- vagy lábszárvédônek, de a primitív kavicsütögetôs játék a legôsibb eredetû olimpiai sportággá teszi a gyeplabdát.
        Hasonló játékot játszottak már az ókori görögök is, de a mai "mezei" hoki ôsét Nagy-Britanniában találták fel, a XIX. század második felében. Olimpiai sportág Londonban lett belôle, 1908-ban. 1928-tól kezdve állandó sportága az olimpiáknak. Nôi változatát 1980-ban emelték az olimpiai sportok közé. Három évtizedig India uralta az olimpiai gyeplabdapályákat.
        1928 és 1956 között mind a hat aranyérmet az indiai csapat vihette haza. Az elsô Balbir Szing, akit négy, ugyanolyan nevû játékos követett, abban az indiai csapatban játszott, mely 1952-ben, Helsinkiben 6-1-re verte Hollandiát.