I.Pálya és tartozékai

 

1.A pálya
 

 1.1. A pálya téglalap alakú:


a. Hossza nem kevesebb, mint 36 m és nem több mint 44m.
b. szélessége nem kevesebb, mint 18, és nem több mint 22 méter.
c. Jól látható vonalakkal határolva, a tervezetnek megfelelôen.


        1.2. Minden vonal 5 cm széles, a pálya tartozéka, és teljes hosszában a pálya színétôl elütô színnel van felfestve.

 


a. A pálya hosszabbik oldalán 10x10 cm keresztmetszetu palánkokat kell elhelyezni a vonalakon kívülre, azoktól 10 mm-re.
A palánkokat fából vagy hasonló fizikai tulajdonságokkal bíró más anyagból kell készíteni. A palánkokon nem lehetnek rögzítok vagy tartók, amelyek veszélyesek lehetnek a játékosokra vagy a játékvezetôkre nézve.
b. A pálya rövidebb oldalán lévô vonalakat alapvonalnak nevezzük. (18-22 méter)
c. Az alapvonalak azon részét, mely a két kapufa közé esik, gólvonalnak nevezzük.
Ajánlott, hogy az alapvonalaknál minimum 3 méter, míg az oldalvonalaknál 1 méter "túlfutó" területet biztosítsanak a játékosok számára.


        1.3. Más jelölések a pályán:

a. Félvonal a pályán keresztben

b. 300 mm hosszú vonal az alapvonal mindkét oldalán, a pályán belül, 6-6 m-re a kapufák külsô széleitôl. (kis-korner beadásának helye)
c. 150 mm hosszú vonalak a pályán kívül mindkét alapvonalon. Közelebbi szélük 1.5 m-re van az alapovonal közepétôl. (kapu helye)
d. 100 mm átméroju kör vagy 60 mm hosszú, a gólvonallal párhuzamos vonal a gólvonal belsô szélétôl 7 m-re, a gólvonal közepéhez igazítva. (bünteto pont)


        1.4. A lövokör


a. Mindkét kapu elôtt a pályán: egy-egy 3 m hosszú vonal, az alapvonallal párhuzamosan, attól 9 m-re. A 9 m-t az alapvonal külso szélétôl a vonal külsô széléig kell kimérni.
b. Ezek a vonalak megszakítás nélkül folytatódnak egy-egy negyedkörben addig, míg el nem érik az alapvonalat. A negyedkörök középpontja a közelebbi kapufa elülsô , belsô sarkában van.
c. A fent említett vonalakat a kör vonalának, míg az általuk határolt területet "A kör"-nek nevezzük.

 

 

 

 

1.5. A leírtakon kívül semmilyen más jelölés nem megengedett a pálya felületén.


        1.6. A két kispadot és a zsuriasztalt a pályán kívül, bármelyik palánk mentén kell elhelyezni.

 

A zsuriasztalt, oldalán egy-egy cserepaddal, ha lehetséges a pálya középvonalára szimmetrikusan kell elhelyezni. A zsuriasztalt védô palánkokkal kell megerôsíteni. A kiállított játékosok számára széket kell biztosítani közel az asztalhoz. A zsuriasztalt és a cserepadokat a pálya egyazon oldalán kell elhelyezni úgy, hogy ne akadályozzák se a játékosokat, se a játékvezetôket. A csapatok szerelését a kis-padok mögött kell elhelyezni. A mérkozés minkét félidejében a csapatoknak azt a cserepadot kell elfoglalniuk, melyik a közelebb van ahhoz a kapuhoz, ahol védekeznek.

 

2.Kapuk

 

        2.1. A kapu az alapvonal közepén van.

 

a. A kapufa és a keresztléc fehér színû , négyszögletes, nem több, mint 80 mm széles és mély.
b. A függoleges kapufák 3 m távol vannak egymástól (belso méret).
c.A kaput a pályán lévo jelölésekre kell helyezni úgy, hogy a kapufák elülso oldalai az alapvonal külso élét érintsék.
d. A vízszintes keresztléc 2 m-re a talajtól (belso méret) van a kapufákhoz rögzítve.
e.A keresztléc nem nyúlhat túl oldalirányban a kapufákon.
A kapufák és a keresztléc alakja meg kell, hogy feleljen az idevágó nemzeti szabványoknak.

        2.2. Oldalpalánk a kapuban
a. Hossza: 1 m hosszú és 460 mm magas.
b. A talajon van a gólvonalhoz képest helyes szögben elhelyezve, a kapufákhoz és a hátsó palánkhoz rögzítve, de a kapufák szélességét nem növelve.
c. A belso oldala sötét színure van festve.

        2.3. Hátsó palánk a kapuban

a. 3 m hosszú és 460 mm magas.
b.A talajon van elhelyezve, a kapufákhoz és az oldalpalánkok végéhez rogzitve.
c. A belso oldala sötét színure van festve.
        2.4. A háló
a. 150 mm-enként a kapufák és a keresztléc hátsó részéhez, az oldal- és hátsó palánkhoz kívülrol van rögzítve.
b. oly módon van rögzítve, hogy megakadályozza a labda kijutását a kapufák és a háló, a keresztléc és a háló, valamint a palánkok és a háló között.
c. olyan lazán van rögzítve, hogy a labda ne tudjon visszapattanni róla.
d. lyukmérete (hálószem) nem lehet több, mint 38 mm.
A nemzeti szövetségek a hatáskörükbe tartozó eseményeken megengedhetnek eltérést a vonalvastagságban, más jelzések tilalmában és abban, hogy a kapufáknak a gólvonal külsoélét kell érinteniük (mely esetben a gólvonal belso élét kel érinteniük). A kapuban lévo palánkok nem kötelezok nemzetközi, illetve nemzeti szinten. A háló olyan legyen, hogy ne akadályozza a játékot.


 

3.A labda

 
a. Gömbölyû, kemény és készülhet bármilyen anyagból.
b. Súlya 156-163 gramm.
c. Kerülete: 224-235 mm.
d. Felülete: sima.
e. Színe: fehér, vagy megegyezés szerinti.

 

4.Az ütô

 

 

        4.1. Alakja

 


a. Az ütônek egyenes nyele és hajlított feje van.
b. Az ütôn felszíne egyenletesen lapos az ütô a bal oldali alsó részén.
c. Az ütô még elfogadható, ha a lapos oldal széleinél vagy a nyelénél mért eltérése nem nagyobb, mint 20 mm (lásd A-B és A1-B1 távolság az ábrán).
d. Az ütô fejének görbülete a lapos oldal alsó részétôl függôlegesen és a nyéllel párhuzamosan mérve nem haladhatja meg a 100 mm-t. (C-D távolság az ábrán).
e. Az ütônek a nyélbôl a fejbe sima átmenettel kell rendelkeznie.
f. Az ütô hátsó, jobb oldali vagy nem játszó része az ütô maradéka az ütô teljes hosszában. Ennek simának és lekerekítettnek kell lennie.        
4.2. Anyagok és színek

 

a. Az ütô és lehetséges alkatrészei készülhetnek fából, tartalmazhatnak fát, vagy bármilyen anyagot, kivéve a fémeket és a fémkomponenseket, melyeket azonban csak a hoki-játék céljából lehet alkalmazni, és nem lehetnek veszélyesek az egészségre.
b. ragasztószalagot és gyantát fel lehet használni, közben biztosítva, hogy az üto felszíne sima és egyenletes marad.

 

        4.3. Méret és súly

a. az ütô , beleszámítva minden borítást és dekorációt, át kell, hogy férjen egy 51 mm belsô átméroju gyurun.
b. az ütô teljes súlya nem lehet több, mint 737 gramm.

        4.4. A labda és az ütô sebességének aránya


a.a labda sebessége nem haladhatja meg az üto sebességének 98%-át.
Tesztelési eljárás
A labda sebességét 80 km/h ütô sebességnél (ötször) határozzák meg egy, a FIH által jóváhagyott laboratóriumban.
A labda sebességét a két méro pont közötti út megtételéhez szükséges idôbôl számítják ki, és az ütô sebességének százalékában adják meg.
Csak a FIH által elfogadott labda használható.
A tesztet általános laboratóriumi körülmények között, kb. 20 °C-on és 50 %-os relatív páratartalom mellett végzik.
A gyártókat meghívják, hogy vessék alá a prototípusokat vagy végleges termékeit a tesztnek, és küldjék el a teszt eredményeket a FIH-nek elfogadásra. A FIH fenntartja a jogot, hogy véletlenszeruen ütôket teszteljen ellenôrzés céljából.


        4.5. Játszó oldal


a. Az üto játszó oldala a teljes lapos rész, és a nyélnek a lapos rész fölötti része az ütô teljes hosszában.


        4.6. Az ütô tervrajza


a. az ábrán az ütot úgy helyeztük el, hogy vége a pozitív X tengelyen, míg a fej hajlított része a pozitív Y tengelyen legyen.
b. az ütô játszó oldala (lapos része, arca) látszik, míg az ütô hátulja és az élek nem látszanak a képen.
c. az A-B távolság maximum 20 mm.
d. a C-D távolság maximum 100 mm.


        4.7. Korlátozás


a. A FIH meg kívánja tartani az üto hagyományos formáját, és fenntartja a jogot, hogy megtiltson olyan formákat, amelyek véleménye szerint eltérnek ettôl. A FIH szintén fenntartja a jogot, hogy betiltson olyan ütôket, melyek a Hockey Rules Board véleménye szerint bizonyíthatóan nem biztonságosak, vagy hátrányosan befolyásolják a játék menetét.


        4.8. Felelôsség


a. A játékosok vállalják, hogy felszerelésük minôségileg, anyagában vagy tervében nem jelent veszélyt magukra vagy másokra.
b. A FIH nem felelôs semmilyen, a játékosok által használt felszerelés kiválasztásából származó következményért, illetve esetleges meghibásodásért. Bármilyen, a mérkozés elôtt végzett ellenôrzés csak a felszerelés általános, tisztán a sport követelményeinek való külso megfelelésére korlátozódik.
Az ütônek hagyományos formája van, és ezt meg is fogjuk tartani. Nem hagyunk jóvá egyedi tervezésu ütôket, és nem engedjük meg az extrém formájú ütôk bevezetését.

 

 

5.A játékosok meze és felszerelése

 

        5.1. A mezônyjátékosok

 

a. Az azonos csapathoz tartozó játékosok a klubjuk és/vagy szövetségük által elfogadott egyforma mezt viselik.
b. Nem viselhetnek semmit, ami veszélyes lehet más játékosra.
c. Csak tiszta talpú teremcipôben játszhatnak, melyen nem lehetnek stoplik.
Nagyon ajánlott, hogy a mezônyjátékosok sípcsont, boka, és fogvédôt viseljenek.

 

 


a. Saját és az ellenfél játékosainak mezétôl különbözô színu mezt viselnek a felsô testüket védô felszerelés fölött.
b. Fejvédôt viselnek kivéve, ha büntetô lövést végeznek (nem védenek), vagy ha a körön kívül átmenetileg mezônyjátékosként vesznek részt a játékban.
A kapusok számára erô sen ajánlott, egy megfelelô fejvédô (sisak) viselése, mely tartalmaz egy rögzített, a teljes arcot védô arcvédôt, beborítja a teljes fejet, beleértve fej hátsó részét és a torkot is. A jégkoronghoz tervezett fejvédôk általában megfelelnek a legtöbb kapus igényének.
A kapusok számára erôsen ajánlott, hogy a mérkôzés telje ideje alatt más védô felszereléseket is viseljenek, például test- (mell), kéz-, könyök-, combvédôt stb. A kapusok számára az alábbi felszerelések vannak megengedve: testvédô (mellvédô ), lábvédô , kirúgók, kézvédô , combvédô , felkar-, alkar- és könyökvédô .
c. Nem lehetnek éles szélek, élek, kidudorodások a kapus lábvédôjén, kirúgóján és kesztyujén.
d. Lábvédôje: mindegyik 300 mm széles lehet, ha a kapus lábán van.
e. Kézvédôje: ha a kesztyu a földön kiterítve, arccal felfelé fekszik, maximum 228 mm széles, és maximum 335 mm hosszú lehet (az alaptól a kézvédô végéig mérve). A kézvédôn nem lehet semmilyen olyan kiegészítés, mely lehetôvé teszi, hogy az ütô összekapcsolva maradjon vele, ha az nincs a kapus kezében.
f. Nem viselhetnek további kiegészítô öltözetet vagy felszerelést, mely mesterségesen megnöveli a test méreteit.

 

 

 


   5.2. Kapusok

 

     

a. Saját és az ellenfél játékosainak mezétôl különbözô színu mezt viselnek a felsô testüket védô felszerelés fölött.
b. Fejvédôt viselnek kivéve, ha büntetô lövést végeznek (nem védenek), vagy ha a körön kívül átmenetileg mezônyjátékosként vesznek részt a játékban.
A kapusok számára erô sen ajánlott, egy megfelelô fejvédô (sisak) viselése, mely tartalmaz egy rögzített, a teljes arcot védô arcvédôt, beborítja a teljes fejet, beleértve fej hátsó részét és a torkot is. A jégkoronghoz tervezett fejvédôk általában megfelelnek a legtöbb kapus igényének.
A kapusok számára erôsen ajánlott, hogy a mérkôzés telje ideje alatt más védô felszereléseket is viseljenek, például test- (mell), kéz-, könyök-, combvédôt stb. A kapusok számára az alábbi felszerelések vannak megengedve: testvédô (mellvédô ), lábvédô , kirúgók, kézvédô , combvédô , felkar-, alkar- és könyökvédô .
c. Nem lehetnek éles szélek, élek, kidudorodások a kapus lábvédôjén, kirúgóján és kesztyujén.
d. Lábvédôje: mindegyik 300 mm széles lehet, ha a kapus lábán van.
e. Kézvédôje: ha a kesztyu a földön kiterítve, arccal felfelé fekszik, maximum 228 mm széles, és maximum 335 mm hosszú lehet (az alaptól a kézvédô végéig mérve). A kézvédôn nem lehet semmilyen olyan kiegészítés, mely lehetôvé teszi, hogy az ütô összekapcsolva maradjon vele, ha az nincs a kapus kezében.
f. Nem viselhetnek további kiegészítô öltözetet vagy felszerelést, mely mesterségesen megnöveli a test méreteit.